Címkék

adócsalás (1) adóelkerülés (1) alibi (1) állatvédelem (1) alteregó (1) andor (1) barroso (3) bikaviadal (1) Bizottság elnöke (1) bővítés (1) Brexit (1) Brüsszel (1) brüsszel (1) cameron (1) Canete (1) CEU (2) corrida (1) csúcstalálkozó (1) diktátorok (1) dzsihadisták (2) elnökség (1) energia (3) EPP (1) észak afrika (1) euró (3) európai bíróság (1) európai bizottság (5) Európai Külügyi Szolgálat (1) európai parlament (2) euroszkeptikus (1) EU jövője (1) finnek (1) finnország (1) fizimiska (1) forrás (1) Franciaország (2) gáz (1) görögország (2) igazi (1) Jourová (1) juncker (4) kartell (1) kétsebesség (1) kína (1) Kohl (1) korea (1) korrektség (2) közel kelet (1) kvótaper (1) Le Pen (1) luxemburg (1) Macron (3) maghreb országok (1) Magyarország (2) manchester (1) mediterrán térség (1) menekültek (4) menekültkvóták (2) merénylet (1) merkel (3) Merkel (1) Moscovici (1) NATO (1) navracsics (2) Németország (1) néppárt (1) orbán (4) Orbán (1) orosz (2) Oroszország (1) paktum (2) pittella (1) plusz (1) portfolioblogger (1) putyin (1) Putyin (1) reding (1) sajtóebéd (1) sajtóreggeli (1) sajtóvacsora (1) sarkozy (2) Schengen (1) solana (1) spájz (1) Stoltenberg (1) strasbourg (1) szakmai (1) sziriza (1) szolidaritás (1) szóvivő (1) tajani (1) támogatás (1) teljesítmény (1) terror (1) terrorizmus (1) timmermans (1) törökország (1) újságíró (1) Ukrajna (1) unortodox (1) választások (1) versenyképesség (1) Címkefelhő

twitter

Facebook

Friss topikok

Ezért rossz hír a görög bedőlés a magyar kormánynak

2016.02.29. 22:43 Gyévai Zoltán

Ha a menekültválság alakulása számos szempontból a magyar miniszterelnök irányvonalát és választásait látszik is igazolni, a válságkezelési stratégia Orbán Viktornak legkevésbé tetsző elemét eddig nem sikerült alapjában megingatni.

Pedig az elmúlt hónapokban már úgy tűnt, hogy a már az EU-n belül tartózkodó menekültek tagállamok közötti szétosztása, ismertebb nevén a „kötelező menekültkvóta” ötlete látványosan kudarcot vallott. Hiába adta áldását a tagállamok többsége (négy ország ellenkezésén átlépve) tavaly szeptemberben az ideiglenes áthelyezési mechanizmusra vonatkozó javaslatra, a két év alatt megcélzott 160 ezer menekültből mostanáig alig több mint ötszázat vettek át Görögországtól és Olaszországtól a tagállamok.

A döntés elszabotálásának egyik oka és egyben ürügye az volt, hogy Görögország késlekedett a menedékkérők regisztrálását végző fogadóállomások, a hot spotok felállításával és beüzemelésével. De, nehéz végrehajthatósága mellett volt egy másik, egészen banális oka is az áthelyezés halogatásának: nem nagyon volt kit egy másik országba küldeni. A Görögországba érkező migránsok többsége korábban mindenféle regisztráció nélkül, újabban regisztrálás után egyszerűen továbbvonult a nyugat-balkáni útvonalon keresztül Németország felé.

A helyzet mostanra gyökeresen megváltozott. Miközben ugyanis Törökország felől egyelőre napi 2-3 ezres nagyságrendben továbbra is érkeznek a menedékkérők, addig a nyugat-balkáni országok Ausztria beintésére lényegében elzárták a továbbhaladási útvonalat. Ennek következtében menedékkérők tízezrei torlódtak fel a görög oldalon. Bekövetkezett az, amire már korábban számítani lehetett: a hellén állam a következő napokban egyetlen óriási menekülttáborrá válhat, és az EU és tagállamainak pénzügyi és anyagi segítségére szorul majd, hogy úrrá legyen a fenyegető humanitárius katasztrófán. Miként az is teljesen életszerű, hogy a menekültek egy része útvonalat vált, és Albánián, majd Olaszországon, illetve Bulgárián és Románián keresztül próbál eljutni a kontinens belsejébe.

Akárhogy is, a görög bástya bedőlése a menekültek elosztása szempontjából új helyzetet teremthet. A schengeni külső határok effektív védelme két külső országhoz, Törökországhoz és a görög határ északi oldalán Macedóniához került, legalábbis a közös európai határ- és parti őrség létrehozásáig. Az áthelyezés szószólói szerint így már a menekültkvóta és a görög határőrizeti képesség összekapcsolásának sincs értelme. Másfelől mostanra fizikailag is megjelentek Görögországban azok a tömegek, akiket át kellene venniük más tagállamoknak, tehermentesítve a görögöket.

Ebből pedig az is következik, hogy növekedni fog a nyomás az ideiglenes menekültkvótáról hozott tanácsi döntés végrehajtására, és az EU-török cselekvési terv keretében a menekültek önkéntes áttelepítésére. Cserébe azért, hogy Törökország Görögországgal együttműködve megállítsa a menekültáradatot. Végül is ez utóbbi az a kérdés, amiben mindenki, még Orbán és nagy ellenlábasa, Angela Merkel is egyetért.

A változó szélirányra a magyar kormányfő is gyorsan ráérzett, amikor a február 18-19-i EU-csúcs után ellenállást hirdetett az áthelyezési és az áttelepítési tervekkel szemben. Ennek a védekező stratégiának a része a külföldiek betelepítéséről bejelentett referendum is, ami úgy tűnik, hogy a látszattal ellentétben nem az ideiglenes kötelező kvótáról született múltbeli megállapodásról, hanem a jövőben esetlegesen bekövetkező hasonló uniós döntésekről szólna. Az EU-szinten meghozott múltbeli döntés ilyen módszerrel történő megkérdőjelezése a Bizottság és mások szerint jogsértő, politikailag a rossz példa okán pedig kifejezetten veszélyes volna.

Ebből az is következhet, hogy Magyarországnak elvileg be kell fogadnia a 160 ezres keretből rá jutó 1294 menekültet, ha csak az Európai Bíróság nem ad igazat a tanácsi határozat ellen benyújtott keresetnek. A „betelepítésből” a befogadandók számától függetlenül kardinális kérdést csináló magyar kormány feje felett azonban továbbra is Damoklész kardjaként lebeg egy állandó áthelyezési mechanizmus, amiről az ideigleneshez hasonlóan minősített többséggel dönthetne a Tanács, előre borítékolva a magyarok számára a leszavazást.

Egyfelől már a Tanács asztalán hever a Bizottság tavaly őszi javaslata egy állandó menekültkvóta alkalmazásáról. Erre a javaslatra azonban hamarosan ráerősíthet a dublini rendelet (Dublin 3) reformja, amiről a Bizottság várakozások szerint még a március 17-18-i EU-csúcs előtt közzé tesz egy közleményt. Ez még nem a jogszabályi javaslat. Eddig úgy nézett ki, hogy az „új” Dublinnak egy kötelező áthelyezési mechanizmus is része lesz, így érthető a magyar miniszterelnök idegessége. Brüsszel azonban egy másik opciót is mérlegel, ami csak krízishelyzetben indítaná be a menekültek elosztását (például egy tényleges ukrajnai exodus esetén).

A menekültek Törökországból történő áttelepítése ugyanakkor önkéntes lesz, és kezdetben nyilván a tagállamoknak csak egy szűkebb csoportja vesz majd benne részt. A németek abban bíznak, hogy ahogy a törököknek sikerül megakasztani a menekültáradatot, úgy nő majd a készség más országokban is arra, hogy beszálljanak a rendszerbe.

Berlin – amely az utóbbi hónapokban rengeteg időt és energiát fordított Ankara meggyőzésére – bízik a török módszer sikerében. De, azt is tudja, hogy ehhez idő kell, abból van pedig a legkevesebb.

A kötelező menekültkvótát elutasító magyar állásponttal mostanáig több olyan ország is rokonszenvezett, amely annak idején erre szavazott. Azért, mert közülük többen – így a soros holland EU-elnökség is – belátta, hogy a schengeni külső határok szabad átjárhatósága mellett a menekültkvóta biankó csekk, az áthelyezés pedig nyitott végű folyamat.

Korábban még a magyar miniszterelnök is készséget mutatott az áthelyezési mechanizmus mérlegelésére, ha egyszer helyreáll a végeken a rend. Ha török segítséggel és egyéb intézkedéseknek köszönhetően belátható időn belül sikerül stabilizálni a helyzetet, és megálljt parancsolni a migrációs hullámnak, akkor az áthelyezés is új megvilágításba kerülhet. Ha ebben az esetben sem változna a magyar álláspont (márpedig a referendum bejelentése erre utal), és minden fronton (így az áttelepítésben is) rugalmatlan maradna, akkor a magyar miniszterelnök az EU napos oldaláról ismét az árnyékosra kerülhet, helyet cserélve a hozzá hasonló elszántságot és kitartást mutató Angela Merkellel. Igaz, ettől még a saját hazájában próféta lehet.

 

Gyévai Zoltán, BruxInfo főszerkesztő

 

Szólj hozzá!

Címkék: görögország merkel törökország menekültek Orbán

A bejegyzés trackback címe:

http://bruxelles.blog.hu/api/trackback/id/tr38430888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.